Mozgásfejlődés

Mozgásfejlődés 1-3 éves korban

Ez az időszak az alapvető mozgásformák elsajátításának az időszaka. Ezek a mozgásformák a járás, futás, ugrás, dobás, egyensúlyozás, le- és felmászás, gurulás, húzás, megfogás, elkapás. Ebben az időszakban a gyermek mozgásfejlődésében nagy szerepe van a játéknak. Ez az életszakasz a mozgás szempontjából a kísérletezés időszaka. A gyermekek többségénél három éves korra alakul ki a fogó kéz és a rúgó láb oldalviszonya.
A legfontosabb új mozgások ebben az időszakban:
• biztos térdelés, a térdelőtámaszban mászás,
• állás, állásból leereszkedés,
• lépcsőn mászás,
• kúszás ellentétes kéz-láb segítségével,
• hason fekvésben hengeredés,
• ritmusra mozogás,
• járás,
• páros lábon ugrálás,
• biztonságosan szaladás,
• labda kezelése kézzel-lábbal,
• lábbal hajtott guruló játék használata.
Biztosítsunk a gyermekünknek minél nagyobb mozgásteret a mozgáshoz. Fontos ebben az életkorban a lépcsőzés, amely segíti az ugrás fejlődését is, mivel az ugrás a lelépésből alakul ki. Vegyük rá, hogy utánozza a mozgásunkat. Végeztessünk vele olyan feladatokat, melyek járás közbeni egyensúlyozásra késztetik, ilyen a labdagurítás kézzel vagy lábbal, a hátrafelé járás, vagy a járás közbeni leguggolás és felállás. Puha szivacs labdával gyakorolhatjuk a dobást és elkapást.

Mozgásfejlődés 4-7 éves korban

Erre az időszakra a megtanult mozgások tökéletesedése és a mozgáskombinációk megjelenése a jellemző. Javul a teljesítményük és a mozgásminőségük. A koordinációs képességek közül az egyensúly fejlődése kifejezett. A gyerekek mozgásigénye kitartással párosul.
A megjelenő új mozgások:
• levegőssé váló járás, futás,
• egyre biztonságosabb váltott lábú lépcsőzés,
• szökdelés 1 és 2 lábon helyben és haladással, el- és felugrás, leugrás játékszerekről,
• kézben fogható labdával egykezes hajítás fej fölül,
• kétkezes alsó dobás különböző irányba,
• egyre jobb labdaelkapás,
• lábbal labdakezelés, megállítás, továbbítás,
• fejjel letámaszkodás és egyre jobb bukfenc,
• nyuszi- és békaugrás,
• hinta, mérleghinta, csúszda, mászóka használata.
Az óvodai testnevelés mellett mi szülők is sokat tehetünk. Játszhatunk vele ugróiskolát, gumis játékot. Engedjük, hogy a játszótéri játékokon kipróbálhassa az ügyességét. Különösen a hintázás van jó hatással a fejlődésükre, ha tehetjük, otthonra is szereljünk fel neki. Labdázzunk vele sokat, gyakoroltassuk mind a dobást, elkapást, mind pedig a lábbal történő labdavezetést, amely nagyon jó egyensúly fejlesztő gyakorlat. 5 éves korra már minden olyan mozgásba bekapcsolódhat, mely a családban jelen van, taníthatjuk korcsolyázni, sízni, lovagolni, de legyünk vele nagyon türelmesek. Fontos a kellő mozgáslehetőség biztosítása, azonban kerüljük az egyoldalúságot!

Mozgásfejlődés 8-12 éves korban

Egyre határozottabbá válik a nemek közötti testalkati és motorikus különbségek. Ebben az időszakban javul a mozgástanulási képesség, és a mozgás ritmusa. Jelentősen fejlődik a mozgásgyorsaság és az állóképesség, az ízületi mozgékonyság azonban nagy eltéréseket mutat, ezért nagyon fontos a megfelelő nyújtás.
Továbbra is gondoskodnunk kell a gyermek mozgásigényének a kielégítéséről. 9-10 éves kortól megkezdődhet a sportbeli felkészülés. Szerencsés, ha a gyermek megtanul korcsolyázni, úszni, síelni és megismerkedik valamilyen sportjátékkal, ezzel is hozzájárulunk az élethosszig tartó aktív életmódhoz.